Forgalmazott tüzifa fajták
A gyertyánok nemzetsége (Carpinus) a nyírfafélék családjába tartozik. Az északi félteke fái, a nemzetségnek mintegy 20 faja ismert. A családon belül külön nemzetséget alkotnak a hasonló fatesttel rendelkező komlógyertyánok. E nemzetségnek hét faja ismert.
Elnevezések: Akácfa, Fehér akác, Robinie (német), Black Locust (angol), Robinia (olasz), Belaja akacija (orosz), Robinier (francia). Igen sok országban egyszerűen akácfának nevezik. Ez tévedésre ad okot, mert emiatt egyesek összetévesztik a szubtrópusi, trópusi övezetben tenyésző valódi akácfajokkal (Acacia nemzetség).
A hatalmas méreteket elérő tölgyeket méltán nevezik az európai erdők királyainak. A tölgyek a faiparnak is örökbecsű, nemes szépségű, pótolhatatlan alapanyagot jelentenek. A tölgyeket számos országban szinte „szentfa"-ként tisztelik (pl. Olaszország címerében is szerepel), a béke, az erő és a hatalom szimbólumának tekintik. Fontos szerepet töltenek be a mitológiában, a népi mondákban és a költészetben egyaránt.
A bükkök nemzetségének mintegy 13 faja az északi mérsékelt égövben őshonos. Európában kiemelkedően fontos szerepe van az egyszerűen „bükk"-nek nevezett közönséges bükknek (Fagus silvatica). Délkelet-Európában, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában található a keleti bükk (Fagus oríentalis), amely valamivel melegebb klímát igényei, mint a közönséges bükk. A két faj közötti természetes hibridek is igen gyakoriak (különösen a Balkánon).